A közös költség

A közös költség A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, azaz a közös költség a tulajdonostársakat fő szabályként a tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat (a továbbiakban: szmsz) másképp nem rendelkezik. A fő szabálytól való eltérés esetén a […]

Közös és külön tulajdon a társasházakban

A társasházi közös tulajdon használata A 2003. évi társasházi törvény értelmében tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. A közgyűlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját a tulajdoni hányadok egyszerű szavazattöbbséggel határozza meg. A hatlakásos társasházak tulajdonosai a közös tulajdon […]

A számvizsgáló bizottság

A számvizsgáló bizottság A számvizsgáló bizottság a társasház gazdálkodását ellenőrző szerv. A számvizsgáló bizottságot a közgyűlés választja meg, illetve menti fel a közgyűlésen jelenlévők tulajdonostársak egyszerű szavazattöbbségével. A legalább egy elnökből és két tagból álló számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk. A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza […]

A közös képviselő, intézőbizottság

A közös képviselő, intézőbizottság A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. A közgyűlés a jelenlévő tulajdoni hányadok egyszerű többségével választja meg és menti fel a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjai. Az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő törvényben meghatározott jogállásával és felelősségével. A legalább egy […]

A társasházi közgyűlés

A társasházi közgyűlés hatásköre A társasházi közösség szerveit, hatáskörét, jogait és kötelezettségeit a szervezeti-és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni. A közgyűlés az SZMSZ megalkotásával az egyes döntések meghozatalára a tisztségviselőket hatalmazhatja fel. A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz: • az […]

A szervezeti- és működési szabályzat

A szervezeti- és működési szabályzat megalkotása, elfogadása A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 2004. január 1-jével kötelezően írja elő az újonnan alakuló társasházak részére a szervezeti-és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) elkészítését. A 2004. január 1. előtt már bejegyzett társasházak 2004. december 31-éig kötelesek voltak megalkotni a szabályzatukat. A legfeljebb hatlakásos társasházakra részére választási […]

A társasházi alapító okirat

I. A társasházi alapító okirat Az alapító okirat elfogadásához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Az alapító okiratot minden esetben ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni és az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni. A társasház alapító okirata a bevezető rendelkezések mellett tartalmazza a közösség nevét (egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház […]

Társasház alapítása, megszüntetése

I. A társasház A társasház fogalmát a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény a következő képen definiálja: „lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület”. A lakóépületnek kell tekinteni az olyan épületet, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát. A nem lakás céljára szolgáló épület […]